Kamerás megfigyelés
A modern technológia vívmányai egyre szélesebb körben teszik elérhetővé a magas szintű védelmi megoldásokat a magánszemélyek számára is. A biztonság iránti igény növekedésével a kamerás megfigyelőrendszerek beépítése a családi házak és lakások védelmének egyik alapvető elemévé vált.
Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy milyen vonatkozó jogi szabályozást érdemes szem előtt tartani, mielőtt kültéri kamerákat szereltetnénk fel a családi ház védelme érdekében.
Nem mindegy, hogyan helyezzük el a kamerákat!
A jól megtervezett és telepített kamera rendszer nem csupán a bűncselekmények megelőzésében játszik központi szerepet, ugyanis a rögzített felvételek később bizonyítékként is szolgálhatnak.
A kamerák elhelyezésekor elengedhetetlen a jogszabályi előírások és az adatkezelés szigorú szabályainak betartása, hiszen a családi ház védelme csak akkor valósítható meg jogszerűen, ha közben a személyiségi jogok is maradéktalanul érvényesülnek.
A bírói gyakorlat szerint zavarásnak minősül, ha egy magánszemély által üzemeltetett kamera nemcsak a saját ingatlan területét, hanem a szomszédos házakat is megfigyeli.
Ez akkor áll fenn, ha a kamera látószöge indokolatlanul kiterjed a szomszéd házára, kertjére, ablakaira vagy akár a közterület egy részére is. A Polgári Törvénykönyv 5:23. §-a kimondja, hogy a tulajdonosnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely másokat – különösen a szomszédokat – szükségtelenül zavar vagy jogaik gyakorlását veszélyezteti.
A kamerás megfigyelés tehát, ha meghaladja a saját ingatlan védelméhez szükséges arányt, tipikusan ilyen zavarásnak tekinthető, mivel sértheti a szomszéd magánélethez és személyiségi jogokhoz való jogát.
A kamerával történő megfigyelés jogi feltételei
Ha magáncélra telepítünk megfigyelőrendszert, lényeges, hogy megfelelően tájékozódjunk a vonatkozó jogszabályokról és alapelveikről.
A kamera rendszer működése során ugyanis olyan felvételek készülhetnek, amelyek más személyek – például a szomszédok vagy járókelők – arcképét is rögzítik. Mivel ez személyes adatnak számít, a kamerát üzemeltető tulajdonos adatkezelőnek minősül.
Így rá is vonatkoznak az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és a hazai adatvédelmi szabályok előírásai.
Mire kell figyelni az adatkezelőnek?
- Célhoz kötöttség és szükségesség-arányosság elve
- A kamera telepítésének elsődleges és igazolható célja a tulajdon és a lakók biztonságának, személyiségi jogainak védelme.
- Tájékoztatási kötelezettség
- A magánterületre belépő személyeket, futárokat, vagy a házhoz érkezőket jól látható táblán tájékoztatni kell a felvételkészítés tényéről, a felvétel készítéséről és az adatkezelés részleteiről.
- A közterület figyelésének tilalma
- Magánszemélyek által üzemeltetett kamerával tilos a saját ingatlanon kívül eső területet, különösen a közterületen zajló eseményeket rendszeresen és céltalanul megfigyelni.
- A kamera beállítását úgy kell elvégezni, hogy csak a saját ingatlan és a bejáratok védelmét szolgálja, semmiképp se a közterületet. Ha elkerülhetetlen, hogy a felvétel érintse a közterület egy kis részét, akkor is törekedni kell a legkisebb mértékű megfigyelésre. Érdemes a kamerák látószögét szűkebbre beállítani.
- Adattárolási idő
- A tárolásra vonatkozóan is vannak korlátozások. Bűncselekmény gyanúja esetén az adatkezelés addig tarthat, amíg az eljárás lezárul, egyébként általában rövid időre korlátozódik a személyes adatok tárolási ideje. Az adatkezelésnek ennek megfelelően kell történnie.
- A vagyonvédelmi célú eszközök alkalmazásának jogi keretei komplexek, és az eljárás be nem tartása súlyos jogkövetkezményekkel járhat.
- Éppen ezért ajánlott szakemberhez fordulni a rendszer telepítésekor és az adatkezelés szabályzatának elkészítésekor, hogy minden feltétel biztosított legyen a jogkövető működéshez.
- A személyes adatnak minősülő képmások védelme kiemelt fontosságú, és minden esetben felülírja a kényelmi szempontokat.
A családi ház kamerás védelme és a jogi szabályozás
A családi házak és magáningatlanok kamerás megfigyelése egyre elterjedtebbé válik, mivel a tulajdonosok jogosan törekednek vagyonuk és személyes biztonságuk megóvására.
Fontos, hogy a magánszemélyek által üzemeltetett biztonsági kamera kizárólag a bejáratot és annak közvetlen környékét veheti.
Jogalap nélküli szomszédos ingatlanra kiterjedő kamerás felvételek
Ha egy magánszemély kamerás megfigyelést végez, amely a szomszédos ingatlanra is kiterjed, az birtokháborításnak minősül, és nem sorolható a háztartási célú megfigyelés körébe.
Ilyen esetben a kamera rendszer működtetése már adatkezelési tevékenységnek számít, hiszen a felvételeken azonosítható személyek képmása jelenik meg, amely ahogyan azt már említettük, személyes adatnak minősül.
A magáncélú kamerás megfigyelésre Magyarországon az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatásai és a hazai jogszabályok egyaránt vonatkoznak. Éppen ezért az adatkezelőnek tisztában kell lennie azzal, hogy tevékenységére szigorú adatvédelmi előírások érvényesek.
Fontos különbséget tenni a családi ház védelme érdekében végzett, arányos megfigyelés és a szomszédos területet – például más ingatlan kertjét, homlokzatát vagy ablakát – indokolatlanul érintő felvételek között. Utóbbi ugyanis már nem tekinthető a szükséges fizikai vagy technikai védelem részének.
A jogszabályok célja, hogy egyensúlyt teremtsenek az adatkezelő vagyonvédelmi érdekei és az érintettek magánszférához, illetve személyes adataik védelméhez fűződő jogai között. A kamera rendszerek üzemeltetését és az adatkezelési szabályok értelmezését ennek az elvnek megfelelően kell kialakítani.
Mi a helyzet a háztartási célú felvételek készítésével?
A háztartási célú felvételek esetén a GDPR, azaz az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (2016/679/EU) főszabály szerint nem alkalmazandó.
Azaz, ha egy természetes személy kizárólag saját, személyes vagy otthoni célra üzemeltet kamera rendszert, az nem tartozik a rendelet hatálya alá.
A kivétel azonban csak addig érvényes, amíg a kamera látómezeje nem terjed ki a saját ingatlan határain túlra. Ha a megfigyelés a közterületre, a szomszéd tulajdonában lévő ingatlanra vagy közös használatú területre is kiterjed, akkor már alkalmazni kell az adatvédelmi előírásokat.
Tájékoztatási kötelezettség és az adattárolás
Ha a megfigyelés már nem kizárólag személyes vagy otthoni célból történik, az adatkezelőnek eleget kell tennie a GDPR-ban előírt tájékoztatási kötelezettségnek.
Ez azt jelenti, hogy a megfigyelt területre belépő személyeket a kamerás megfigyelés tényéről még a belépés előtt, jól látható és olvasható módon tájékoztatni kell. A figyelemfelhívó jelzést egyértelmű tartalommal, jól megközelíthető, feltűnő helyen kell elhelyezni.
Kamerás megfigyelést csak a jogszabályi keretek betartásával!
A családi otthon kamerával történő védelme hatékony eszköz a biztonság növelésére, ám bevezetése nagy felelősséggel jár. Az eszköz kiválasztásától a telepítésen és a felvételek készítésén át egészen az adatkezelés gyakorlatáig, minden lépésnél be kell tartani a vonatkozó jogszabály feltételeit.
A magánszemély által működtetett rendszerek esetében rendkívül fontos, hogy a kamerát ne közterületre irányítsuk. Ennek köszönhetően a kamera alkalmazása valóban a biztonságot szolgálja, anélkül, hogy sértené mások személyiségi jogait.
A közterületi kamerák használatát a GDPR, vagyis az általános adatvédelmi rendelet, az Információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény, valamint a megfigyelés céljától függően a Közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény, vagy a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szabályozza.
GYIK
Melyek a kamerarendszer telepítésének elsődleges céljai magánszemélyként?
A fő cél a tulajdon és a lakók biztonságának védelme. Bűncselekmény esetén a rögzített felvételek bizonyítékul szolgálhatnak a rendőrségi eljárás során.
Mikor minősül jogsértőnek a kamerák elhelyezése a jogszabályok szerint?
A kamerák elhelyezése akkor minősül jogsértőnek, ha azok a saját ingatlanon kívül eső területet, különösen a közterületet vagy a szomszédos ingatlanokat figyelik meg. A jogszabályok és a bírói gyakorlat szerint ez sérti az érintettek személyiségi jogait és birtokháborítást is megvalósíthat.
Mikor alkalmazandó a GDPR a magánszemély által üzemeltetett kamerarendszer beállítására?
A GDPR nem alkalmazandó, ha a kamerarendszer kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében zajlik. Azonban amint a kamera látószögébe beletartozik a közterület vagy mások tulajdonában álló ingatlan egy része, alkalmazandóvá válnak az adatvédelmi előírások. Bizonyos egyedi esetekben a környező terület is vehető, ez mindig sajátos elbírálás alá esik a hatóság részéről.
Milyen kötelezettségei vannak az ingatlan tulajdonosának (adatkezelőnek), ha kamerával figyel meg másokat?
Ha a megfigyelés túllép a szűk magáncélú adathasználaton, az adatkezelőnek teljesítenie kell a tájékoztatási kötelezettséget. A megfigyelt területre belépő személyeket, jól látható, olvasható táblán tájékoztatni kell a felvételkészítés tényéről.
Mi a legfontosabb szabály, amit be kell tartani a kamerák beállítása során?
A legfontosabb szabály a célszerűség és szükségesség-arányosság elve. A kamerát úgy kell beállítani, hogy kizárólag a saját tulajdonban álló terület és a bejáratok védelmét szolgálja. Kerülni kell a közterület és a szomszédos ingatlanok megfigyelését. A szomszéd kamerás megfigyelése birtokháborítást is megvalósít.
